Ma mesélnék neked Sámuelről – mintha csak együtt sétálnánk, és egy baráthoz fordulnék ezzel a régi, izgalmas történettel, ami szerintem nekünk is sokat adhat. Sámuel neve azt jelenti, hogy „Isten meghallgatott”, és tényleg, az ő egész élete egy válasz volt arra az őszinte imára, amit anyja, Hanna mondott el Istennek. Hanna nagyon vágyott gyermekre, és amikor megkapta Sámuelt, odaajándékozta őt Istennek – így került a kisfiú Silóba, Éli főpaphoz.
Sámuel már gyermekként különleges volt: ott feküdt a szent sátorban, és egy éjszaka megszólította az Úr. Először azt hitte, Éli hívja, de többszöri „Itt vagyok!” után Éli rájött, hogy ez az Úr hangja – így tanulta meg Sámuel, hogy meghallja Isten szavát, és azt tegye, amit Ő kér. Ez a gyermeki bizalom és nyitottság nekem mindig jó példát ad arra, hogyan kezdjük a napot: „Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád.”
Ahogy Sámuel felnőtt, az egész nép vezetője lett: nemcsak próféta, hanem bíró is, aki segített rendet tenni Izraelben – helyreállította az istentiszteletet, szembeszállt a bálványok imádatával. De igazi mérföldkő volt, amikor Izrael népe királyt akart, ő maga pedig szívesebben maradt volna Isten útján. Sámuel Isten tanácsára először Sault, majd Dávidot kente fel királynak, mindig próbálta a népet visszavezetni az eredeti hithez és bizalomhoz.
Bírom Sámuelben, hogy szíve végig ott volt Istennél – mértékletesség, tisztaság és erő, csakúgy, mint az, hogy bátran szembesítette a népét a hibáikkal, de a végén mindig Istenhez vezetett mindenkit, soha nem önmagához. Ő olyan igazi barát-szerepben volt Izraelben – szókimondó, de szeretetteljes, konfliktushelyzetekben is hűséges, még Saulért is tudott bánkódni, amikor látta a király kudarcát.
Ami ebben nekem annyira emberi: Sámuel nem volt mindig tökéletes, mégis végig az maradt, aki figyelt Istenre, és szívvel-lélekkel szolgált. Megtanult belátni, imádkozni – és ha kellett, újrakezdeni. Szerintem pont ebben rejlik az ő példája: akkor is hallgasd meg, amit Isten mond, amikor nem a te terveid szerint alakul minden, és ne félj továbbvinni, amit rábízott a szívedre.
Ha ma úgy érzed, valamit nehéz meghallani, döntés előtt állsz, vagy csak keresed a helyed, gondolj Sámuelre: Isten hív, meghallgat, akárhogyan vagy – és veled akar járni minden új napon.
