Szia!
Ma egy olyan bibliai szereplőről szeretnék mesélni neked, akit szerintem sokan félreértenek, pedig nagyon is közel állhat hozzánk – ő Tamás, vagy ahogy legtöbben ismerik: „hitetlen Tamás”. De vajon tényleg csak a kételkedéséről szól az ő története? Szerintem sokkal többről!
Tamás, a barát, aki nem félt kérdezni
Tamás Jézus egyik tanítványa volt, és bár a legtöbben csak a feltámadás utáni kételkedéséről emlékeznek rá, valójában egy őszinte, bátor és gondolkodó ember volt. Amikor Jézus a tanítványaival beszélgetett, Tamás volt az, aki nem félt kimondani, ha valamit nem értett. Például amikor Jézus arról beszélt, hogy elmegy az Atyához, Tamás nyíltan megkérdezte: „Uram, nem tudjuk, hová mégy, honnan tudnánk az utat?” (János 14:5) – és ezzel lehetőséget adott Jézusnak, hogy elmondja azt a híres mondatot: „Én vagyok az út, az igazság és az élet...”
A kételkedő Tamás – vagy inkább az őszinte Tamás?
A legtöbben úgy ismerik, mint azt a tanítványt, aki nem hitte el Jézus feltámadását, amíg nem láthatta és érinthette meg a sebeit. Sokan ezt úgy értelmezik, hogy Tamás gyenge volt a hitében. De ha jobban belegondolunk, Tamás csak azt szerette volna, amit a többiek már átéltek: személyesen találkozni a feltámadt Jézussal. Nem elégszerűsödött a többiek élményével, ő maga akarta megtapasztalni az igazságot.
És tudod, mi a legszebb ebben? Jézus nem utasította el Tamást a kételyei miatt. Nem mondta neki, hogy „szégyelld magad, amiért nem hiszel!” Ehelyett odalépett hozzá, és azt mondta: „Tedd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet...” (János 20:27). Jézus türelmes volt Tamással, és megadta neki azt a bizonyosságot, amire szüksége volt.
Tamás, aki végül kimondta a legnagyobb hitvallást
Amikor Tamás végre találkozott a feltámadt Jézussal, nemcsak hogy elhitte, hanem kimondta a kereszténység egyik legmélyebb hitvallását: „Én Uram, és én Istenem!” (János 20:28). Ez nemcsak egy egyszerű felismerés volt, hanem egy szívből jövő, személyes hitvallás.
Miért lehet Tamás példakép nekünk is?
Szerintem Tamás története azért is fontos, mert ő megmutatja, hogy a kétely, a kérdések és a bizonytalanság nem ellenségei a hitnek, hanem részei annak az útnak, amin mindannyian járunk. Isten nem haragszik ránk, ha néha kérdezünk, vagy ha szeretnénk személyesen megtapasztalni Őt. Sőt, Jézus Tamásnak is megmutatta magát, és ugyanígy nekünk is kész válaszolni, ha őszintén keressük Őt.
Szóval, ha néha te is úgy érzed, hogy kérdéseid vagy kétségeid vannak, ne szégyelld magad! Tamás példája azt mutatja, hogy Isten a kételkedő, kereső szívet is szereti, és kész megerősíteni minket a hitben.
Lehet, hogy éppen a kérdéseid visznek közelebb hozzá, és végül te is bátran ki tudod majd mondani: „Én Uram, és én Istenem!”
Legyen bátorságod kérdezni, keresni, és hinni – pont úgy, mint Tamás! 😊
